Március 25-én 17:00-kor Ferenc pápa Rómában, Szent Péternél, Erdő Péter bíboros, érsek prímás ugyanaznap 19:00-kor Budapesten, Szent Istvánnál Oroszországot és Ukrajnát a Boldogságos Szent Szűz Szeplőtelen Szívének ajánlja, szenteli. Ha valaki magánúton vagy közösségileg követni kívánja ezt a példát, itt a pápai konszekráció előzetesen már nyilvánosságra hozott mértékadó olasz eredetijének hiteles, pontosított magyar fordítása:
Ó, Mária, Isten Anyja és a mi Anyánk, a megpróbáltatás ez óráján hozzád folyamodunk. Édesanyánk vagy, szeretsz és ismersz minket: semmi sincsen rejtve előtted, amit szívünkben hordozunk. Irgalmasság Anyja, sokszor megtapasztaltuk féltő gondoskodásodat és békességszerző jelenlétedet, mert te mindig Jézushoz, a Békesség Fejedelméhez vezetsz minket.
Mi mégis letértünk a békesség útjáról. Elfelejtettük a múlt század tragédiáinak tanulságát, a világháborúkban elesett milliók áldozatát. Figyelmen kívül hagytuk a nemzetek közösségeként vállalt kötelezettségeinket, elárultuk az emberek békéről szóló álmait és a fiatalok reményeit. Belebetegedtünk a kapzsiságba, bezárkóztunk a saját nemzeti érdekeinkbe, hagytuk, hogy elsorvasszon minket a közömbösség és megbénítson az önzés. Inkább úgy döntöttünk, hogy figyelmen kívül hagyjuk Istent: együtt élünk hazugságainkkal, tápláljuk erőszakosságunkat, életeket nyomunk el és fegyvereket halmozunk föl; megfeledkezvén arról, hogy a mi felebarátainknak őrzői és közös otthonunknak gondozói vagyunk. A Föld kertjét háborúval dúltuk föl, és bűneinkkel megsebeztük mennyei Atyánk szívét, aki azt akarja, hogy testvérek legyünk. Közömbösek lettünk magunkon kívül mindenki és minden iránt. Most szégyenkezve mondjuk: Bocsáss meg nekünk, Urunk!
Szentséges Anyánk, bűnösségünk nyomorúsága közepette, küzdelmeink és gyöngeségeink közepette, a bűn misztériuma és a háború közepette emlékeztetsz minket, hogy Isten soha nem hagy el minket, hanem továbbra is szeretettel tekint reánk, mindig vágyván arra, hogy megbocsásson nekünk, és újra életre keltsen minket. Ő adott téged minekünk, és a te szeplőtelen Szívedet az Anyaszentegyház és az emberiség menedékévé tette. Isteni jóságodból mindig velünk vagy; történelmünk legszorongatottabb fordulóiban is gyöngéd szeretettel vezetsz minket.
Azért most hozzád fordulunk, és kopogtatunk a te szívednek ajtaján, hogy bennünket, a te szeretett gyermekeidet soha ne szűnj meg látogatni és megtérésre szólítani! E sötét órában jöjj el megsegíteni és megvigasztalni minket! Mondd el még egyszer mindnyájunknak: „Talán nem én vagyok-e a te Édesanyád?” Te tudod, hogyan kell föloldani a mi szívünk csomóit és a mi korunk bonyodalmait. Beléd vetjük bizodalmunkat. Biztosak vagyunk benne, hogy különösen a megpróbáltatás pillanatában a mi könyörgésünket nem veted meg, és a mi segítségünkre sietsz.
Így cselekedtél a galileai Kánában, midőn siettetted Jézus eljövetelének óráját, és kieszközölted első csodáját a világban. Midőn a menyegző szomorúságba fordult, azt mondtad neki: „Nincs boruk” (Jn 2,3). Ó, Anyánk, ismételd meg ezt még egyszer, mert napjainkban kifogytunk a remény borából, tovatűnt az örömünk, fölhígult a testvériségünk! Elveszítettük emberségünket, és elpazaroltuk a békességet. Képesekké váltunk minden erőszakra és pusztításra. Sürgős szükségünk van a te anyai közbenjárásodra!
Ezért, ó, Anyánk, fogadd el könyörgésünket! Tengernek csillaga, ne hagyd, hogy hajótörést szenvedjünk a háború viharában! Újszövetség ládája, sugalmazz bennünk terveket és utakat a megbékéléshez! Mennyország királynője, állítsd helyre Isten békéjét a világban! Oltsd ki a gyűlöletet és enyhítsd a bosszúvágyat, és taníts meg minket a megbocsátásra! Szabadíts meg minket a háborútól, őrizd meg világunkat az atomfegyverek fenyegetésétől! Rózsafüzér királynője, ébreszd föl bennünk a szükséget az imádságra és a szeretetre! Az emberiség családjának Királynője, mutasd meg a népnek a testvériség útját! Béke királynője, szerezz békét a világnak!
Ó, Anyánk, a te siralmad mozgassa meg a mi megkeményedett szíveinket! A könnyek, melyeket érettünk hullattál, borítsák újra virágba ezt a gyűlölségünktől kiszáradt völgyet. És míg a fegyverek mennydörgése el nem hallgat, a te imádságod késztessen minket a békére! A te anyai kezed érintése enyhítse meg azokat, akik szenvednek és menekülnek a bombák zápora elől! A te anyai ölelésed vigasztalja meg azokat, akik kénytelenek elhagyni otthonukat és szülőföldjüket! A te fájdalmas Szíved indítson minket az együttérzésre, és ösztönözzön bennünket arra, hogy megnyissuk kapuinkat, és gondját viseljük sebesült és kivetett testvéreinknek!
Istennek szent Anyja, midőn a kereszt alatt álltál, Jézus látván a tanítványt oldaladon, így szólt hozzád: „Íme, a te fiad!” (Jn 19,26). Ily módon mindannyiunkat reád bízott. Majd a tanítványnak és mindannyiunknak ezt mondta: „Íme, a te Anyád!” (27. v.). Ó, Anyánk, szeretnénk most befogadni téged életünkbe és történelmünkbe. Ebben az órában a megfáradt és szorongó emberiség áll veled a kereszt alatt, és reád kell bíznia, és terajtad keresztül Krisztusnak kell szentelnie magát. Ukrajna és Oroszország népe, kik nagy szeretettel tisztelnek téged, most hozzád fordulnak, miközben a te Szíved értük dobog, és mindazon népek iránt, melyeket háború, éhínség, igazságtalanság és nyomorúság tizedelt meg.
Ezért, Isten Anyja és a mi Anyánk, ünnepélyesen szeplőtelen Szívednek ajánljuk és szenteljük magunkat, az Anyaszentegyházat és az egész emberiséget, különös módon Oroszországot és Ukrajnát. Fogadd el ezt a cselekedetünket, melyet bizalommal és szeretettel végzünk; add, hogy a háború véget érjen, és szerezz békességet az egész világnak! A szívedből fakadt „Igen!” megnyitotta a történelem kapuit a Békesség Fejedelme előtt; bízunk benne, hogy a te Szíved által újra fölvirrad a béke. Neked szenteljük tehát az egész emberi család jövőjét, minden nép szükségleteit és várakozásait, a világ szorongásait és reményeit.
Áradjon ki általad Isten irgalma a földre, és térjen vissza a béke szelíd ritmusa napjainkba! Te, az „Igen!” Anyja, kire leszállt a Szentlélek, hozd vissza közénk az Istentől eredő egyetértést! Öntözd meg a mi szívünk szárazságát, ki a reménység élő forrása vagy! Jézus a te méhedben öltötte magára emberségét; tégy bennünket a közösség építőivé! Egykor a mi világunk utcáit jártad; vezess most minket a béke ösvényein! Ámen.
