A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben - A bohócok kora - 4. rész

A terítéken most egy régi "kedvencem": a gyerekmise. A háttértörténet: egy csodálatosan szép, neo-gótikus stílusú írországi redemptorista templomban (Mount St Alphonsus, Limerick) vagyunk, ahol a plébános a gyermekmisén egy táncos-dalos mutatványra (kb. kacsatánc) tanítja be a kongregációt, gyermekeket és felnőtteket vegyesen - s teszi mindezt egy bohócsapkában. Nyilván elengedhetetlen kellék...

A dolog pikantériája (annak, aki nem tud angolul), hogy a nem túl együttműködő, nem elég lelkes felnőtteket a felpörgött plébános ingerülten leszidja: "Idősebb emberek, ti nem csináljátok! Ha nem csináljátok, ki lesztek téve innen!" (lásd, kb 0:49-től) Ez úgy nagyjából össze is foglalja az elmúlt 50-60 év liturgikus hanyatlásának történetét. Veritas ex ore infan(tilita)tis...

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben - 3. rész (a Scorzelli ferula újrahasznosítása)

Csak a nagy magyar költőt, Arany Jánost tudom idézni: "Haj, ne hátra, haj előre!"

Bár, ha már hátrafelé haladva akarunk progresszívek lenni, tudom ajánlani II. János Pál korai időszakát. Íme:

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben - 2. rész

Schönborn bíboros miséje lufikkal, diszkófényekkel, rockzenével és pita kenyérrel (vagy óriás pogácsával?). A sokkkoló video  ide kattintva nézhető meg!

Folytatódik a magyar szentélyrombolás

A magyar ikonoklazma újabb állomásához érkezett. Pannonhalma után most a szegedi fogadalmi templom került sorra (bővebben itt). Több, mint 2 milliárd forintból újítják föl a dómot (ami rá is fér), de ennek sajnos része a liturgikus tér átrendezése is. A "liturgikus tér átrendezése" persze eufemizmus, értsd: a liturgikus tér fölszámolása. A szép baldachinos főoltárt - ami már egyébként is évek óta csak háttérdíszlet volt - a kereszthajóba állítják: a nép közé. Pozitív oldal: a baldachin újra használatba kerül, negatívum: ezzel megszűnik a szentély, mint olyan létezni. Szerintem ezt a pénzt jobban és hasznosabban is el lehetne költeni, anélkül, hogy a liturgia belső törvényei közül gyakorlatilag az összeset megsértenék sekélyes ideológiai alapon. Az illetékeseknek, döntéshozóknak újfent ajánlom a magyar történelem egyik méltatlanul elfeledett intézményét, a pellengért. Tessék szépen egy "ikonoklaszta" föliratú táblával a nyakban fölállni rá!

A liturgikus "megújulás" gyümölcsei képekben - 1. rész

A megváltó Superman vízipisztollyal:

"Homoeretnekség" az Egyházban - sajtószemle

Nagyon kíváncsi vagyok, vajon a magyar katolikus sajtóban lesz-e annyi bátorság és őszinteség, hogy ezt a cikket leközölje vagy legalább annak tartalmáról egy híradást megkockáztasson. Hogy miről is van szó? Egy merész lengyel teológus, bizonyos Dariusz Oko, a krakkói Pontifikális Teológiai Akadémia tanára még tavaly júniusban leközölt egy hiánypótló, durva cikket az egyházi hierarchia legmagasabb köreibe is beépült homoszexuális "underground" (földalatti mozgalom?) működéséről (Fronda, 2012 június). Ha valamit megalkuvó hallgatás vesz körül, az még nem jelenti, hogy nem is létezik. A cikk megjelent németül is: D. Oko, Mit dem Papst gegen Homohäresie, "Theologisches" 9/10 (2012): 403-426. Ennek angol fordítása olvasható az interneten IDE kattintva. Egyszerre józanító és vérforraló olvasmány. Már Babits is emlékeztetett bennünket, hogy vétkesek közt cinkos, aki néma. Vannak helyzetek, amikor farkast kell kiáltani.

Minek ide gregorián?

A csatolt videó alkalmat ad arra, hogy még egy internethasználathoz köthető neologizmussal éljek. Kedvem támadt "trollkodni". Nem is értem, miért erőlködünk még gregorián korálissal, latin liturgiával, stb. Ezek idejétmúlt eszközei a lelkipásztorkodásnak. Haladni kell a korral; a mai fiatalokat "saját" nyelvükön kell megszólítani. Mellesleg jegyzem meg: a '60-as évek kő egyszerű beat zenéje, amit ma "gitáros dalok" néven akarunk a fiatalok torkán leerőszakolni, már valóban reménytelenül korszerűtlen. Ide nekünk a hip-hop evangelizációt!