Szent Imre herceg és hitvalló főünnepére (november 5.)

A középkori magyar misszáléban Szent Imrének két ünnepe volt. Szeptember 2-án evilágból való elköltözését (1031), azaz mennyei születésnapját ünnepelték (ennek szövege megtalálható egy korábbi bejegyzésemben itt), november 5-én pedig elevációját, vagyis a szentek közé iktatását; ez számított Szent Imre herceg főünnepének, s ez az egyetlen Imre ünnep, amit a Tridenti és VI. Pál-féle Misszálék megtartottak. Imre herceg szenttéavatása 1083-ban történt államalapító atyjával, Istvánnal, tanítójával, Gellért püspökkel, valamint András és Benedek remetékkel együtt. A Missale Notatum Strigoniense ante 1341 szerint Szent Imre két miséjének az orációk kivételével azonos volt a szövege. Az 1484-es Missale Strigoniense már nem ismer semmiféle különbséget a két proprium között.

In elevatione Sancti Emerici Ducis et Confessoris I (die 5 novembris)

Officium (Introitus)

Os iusti meditábitur sapiéntiam et lingua eius loquétur iudícium: lex Dei eius in corde ipsíus. Ps. Noli æmulári in malignántibus: neque zeláveris faciéntes iniquitátem. Glória Pátri. Euouae.

Collecta

Deus, qui beátum Emerícum iuveníli flore niténtem in sanctórum et confessórum tuórum consórtio sublimásti, prǽsta, quǽsumus, ut, quem tibi facis esse devótum, eius apud te perpétuum sentiámus auxílium. Per Dóminum nostrum...

Lectio Libri Sapiéntiæ (Ecclesiasticus 47,9-13. 24,1-4)

Dedit Dóminus confessiónem Sancto suo et Excélso in verbo glóriæ de omni corde suo laudávit Dóminum, et diléxit Deum qui fecit illum. Et dedit illi contra inimícos poténtiam, et stare fecit cantóres contra altárium, et in sono eórum dulces fecit modos. Et dedit in celebratiónibus decus, et ornávit témpora usque ad consummatiónem vitæ. Christus purgávit peccáta ipsíus et exaltávit in ætérnum cornu ipsíus. Sapiéntia laudávit ánimam suam, et in Deo honorificábitur, et in médio pópuli sui gloriábitur. Et in ecclésiis Altíssimi apériet os suum, et in conspéctu virtútis illíus gloriábitur. In médio pópuli laudábitur et in plenitúdine sancta admirábitur. Et in multitúdine electórum habébit laudem, et inter benedíctos benedicétur.

Graduale

Dómine, prævenísti eum in benedictiónibus dulcédinis: posuísti in cápite eius corónam de lápide pretióso. V. Vitam pétiit, et tribuísti ei longitúdinem diérum in sǽculum sǽculi.

Alleluia

Allelúia. V. Sprevit totum coniugálem, intret chorum virginálem confessor Christi, Emerícus, Stéphani regis únicus, inter choros angelórum fert corónam confessórum, oret pro nobis, cuius nos festa venerámur in terris.

Prosa (Sequentia)

Stirps regális, proles regis,
imitátor vere legis
vera dedit gáudia.

Hic diléctus par est malis,
in silvárum lignis qualis
arbor non est ália.

Crevit puer Emerícus,
summi Regis fit amícus
a primis cunábulis.

Cedit Hostis huic antíquus,
caro, mundus inimícus
in crucis signáculis.

Clangit tuba Gedeónis,
silent magi Pharaónis,
nec dat signum tértium.

Dum in psalmis decantándis
vigil præstat et sanándis
Christi dat commércium,

Salutántur sancti fratres,
puer hic honórat patres
pia per orácula.

Uni unum, álii duo,
trina terno, hepta quarto
divísa dans óscula.

Stupet pater, hæc dum videt
mæstus vultu corde ridet
pium placans fílium.

Pandit puer veritátem,
fratris monstrat sanctitátem
virginále lílium.

Hic Conrádo anxiáto
ferris quinis colligáto
rupit feni víncula.

Illustráta Pannónia
signis multis cum grátia
det laudes per sǽcula.

Sequentia sancti Evangelii secundum Lucam (12,35-44) (MNStr: Homo quidam péregre... Mt 25,14-23)

In illo témpore: dixit Iesus discípulis suis: Sint lumbi vestri præcíncti, et lucérnæ ardéntes in mánibus vestris, et vos símiles homínibus exspectántibus dóminum suum quando revertátur a núptiis: ut, cum vénerit et pulsáverit, conféstim apériant ei. Beáti servi illi quos, cum vénerit dóminus, invénerit vigilántes: amen dico vobis, quod præcínget se, et fáciet illos discúmbere, et tránsiens ministrábit illis. Et si vénerit in secúnda vigília, et si in tértia vigília vénerit, et ita invénerit, beáti sunt servi illi. Hoc autem scitóte, quóniam si sciret paterfamílias, qua hora fur veníret, vigiláret útique, et non síneret pérfodi domum suam. Et vos estóte paráti: quia qua hora non putátis, Fílius hóminis véniet. Ait autem ei Petrus: Dómine, ad nos dicis hanc parábolam, an et ad omnes? Dixit autem Dóminus: Quis, putas, est fidélis dispensátor, et prudens, quem constítuit dóminus supra famíliam suam, ut det illis in témpore trítici mensúram? Beátus ille servus quem, cum vénerit dóminus, invénerit ita faciéntem. Vere dico vobis, quóniam supra ómnia quæ póssidet constítuet illum.

Offertorium

Véritas mea et misericórdia mea cum ipso: et in nómine meo exaltábitur cornu eius.

Secreta

Oblátio, quam tibi offérimus, Dómine, nos purget ab omni crímine, quo per eius intercessiónem cuius sacram recólimus, sumámus cæléstis pátriæ hereditátem. Per Dóminum nostrum...

Communio

Beátus servus, quem, cum vénerit Dóminus, invénerit vigilántem: amen dico vobis, super ómnia bona sua constítuet eum.

Complenda (Postcommunio)

Plebem tuam, Dómine, a cunctis adversitátibus prótege, et beáto Emeríco, confessóre tuo intercedénte, et præséntis vitæ opportunitátem, et futúræ sentiámus sempiternitátem. Per Dóminum nostrum...