kedd, szeptember 01, 2009

Szent Imre herceg depozíciós ünnepére (szeptember 2.)

Szent Imre herceg, a magyar ifjúság védőszentje 1031. szeptember 2-án szenvedett halálos kimenetelű vadászbalesetet. Halálának pontos körülményei és helye sem ismert, valószínűleg egy vadkan öklelte fel a bihari Igfon-erdőben (az országnagyok kedvelt vadászterületén). Erre utal, hogy a XI-XII. század fordulóján itt épült föl a Szent Imre apátság épülete. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el.

VII. Gergely pápa 1083. november 4-én szentéletű apjával, István királlyal és nevelőjével, Gellért püspökkel együtt avatta szentté. Főünnepe a tridenti misszálé magyar propriumában és a VI. Pál-féle modern rítusban is november 5. Az esztergomi úzusban azonban volt külön, depozíciós ünnepként nyilvántartott liturgikus megemlékezés is szeptember 2-i haláláról. Az 1341 előttről származó notált misszáléban még saját könyörgései voltak, az 1484 nyomtatott misekönyvben a miseproprium mindenben azonos a november 5-i ünneppel.

A tridenti misszálé (más nemzetek számára és IX. Ince pápa rendelete alapján) erre a napra teszi Szent István király ünnepét, annak emlékéül, hogy a szövetséges keresztény erők 1686-ban visszafoglalták Buda várát a törököktől.


In depositione Sancti Emerici Ducis et Confessoris I (die 2 septembris)

Officium (Introitus)

Os iusti meditábitur sapiéntiam et lingua eius loquétur iudícium: lex Dei eius in corde ipsíus. Ps. Noli æmulári in malignántibus: neque zeláveris faciéntes iniquitátem. Glória Pátri. Euouae.

Collecta

(MNStr:) Fac nos, Dómine, Deus noster, beáti confessóris tui Emeríci fovéri suffrágiis, et quem divérsis miráculis fecísti claréscere, eius nos précibus a peccátis absolútos in tua miseratióne semper custódi. Per Dóminum nostrum...

(Nyomtatott Missale, ugyanaz, mint a nov. 5-i főünnepen:) Deus, qui beátum Emerícum iuveníli flore niténtem in sanctórum et confessórum tuórum consórtio sublimásti, prǽsta, quǽsumus, ut, quem tibi facis esse devótum, eius apud te perpétuum sentiámus auxílium. Per Dóminum nostrum...

Lectio Libri Sapiéntiæ (Ecclesiasticus 47,9-13. 24,1-4)

Dedit Dóminus confessiónem Sancto suo et Excélso in verbo glóriæ de omni corde suo laudávit Dóminum, et diléxit Deum qui fecit illum. Et dedit illi contra inimícos poténtiam, et stare fecit cantóres contra altárium, et in sono eórum dulces fecit modos. Et dedit in celebratiónibus decus, et ornávit témpora usque ad consummatiónem vitæ. Christus purgávit peccáta ipsíus et exaltávit in ætérnum cornu ipsíus. Sapiéntia laudávit ánimam suam, et in Deo honorificábitur, et in médio pópuli sui gloriábitur. Et in ecclésiis Altíssimi apériet os suum, et in conspéctu virtútis illíus gloriábitur. In médio pópuli laudábitur et in plenitúdine sancta admirábitur. Et in multitúdine electórum habébit laudem, et inter benedíctos benedicétur.

Graduale

Dómine, prævenísti eum in benedictiónibus dulcédinis: posuísti in cápite eius corónam de lápide pretióso. V. Vitam pétiit, et tribuísti ei longitúdinem diérum in sǽculum sǽculi.

Alleluia

(MNStr:) Allelúia. V. Serve bone et fidélis, quia in pauca fuísti fidélis, supra multa te constítuam. Allelúia.

(Nyomtatott Missale:) Allelúia. V. Sprevit totum coniugálem, intret chorum virginálem confessor Christi, Emerícus, Stéphani regis únicus, inter choros angelórum fert corónam confessórum, oret pro nobis, cuius nos festa venerámur in terris.

Prosa (Sequentia)

Stirps regális, proles regis,
imitátor vere legis
vera dedit gáudia.

Hic diléctus par est malis,
in silvárum lignis qualis
arbor non est ália.

Crevit puer Emerícus,
summi Regis fit amícus
a primis cunábulis.

Cedit Hostis huic antíquus,
caro, mundus inimícus
in crucis signáculis.

Clangit tuba Gedeónis,
silent magi Pharaónis,
nec dat signum tértium.

Dum in psalmis decantándis
vigil præstat et sanándis
Christi dat commércium,

Salutántur sancti fratres,
puer hic honórat patres
pia per orácula.

Uni unum, álii duo,
trina terno, hepta quarto
divísa dans óscula.

Stupet pater, hæc dum videt
mæstus vultu corde ridet
pium placans fílium.

Pandit puer veritátem,
fratris monstrat sanctitátem
virginále lílium.

Hic Conrádo anxiáto
ferris quinis colligáto
rupit feni víncula.

Illustráta Pannónia
signis multis cum grátia
det laudes per sǽcula.

Sequentia sancti Evangelii secundum Matthæum (25,14-23) (Nyomtatott Missale: Sint lumbi vestri præcíncti... Lk 12,35-44)

In illo témpore: dixit Iesus discípulis suis parábolam hanc: Homo quidam péregre proficíscens, vocávit servos suos, et trádidit illis bona sua. Et uni dedit quinque talénta, álii autem duo, álii vero unum, unicuíque secúndum própriam virtútem, et proféctus est statim. Ábiit autem qui quinque talénta accéperat, et operátus est in eis, et lucrátus est ália quinque. Simíliter qui duo accéperat, lucrátus est ália duo. Qui autem unum accéperat, ábiens fodit in terram, et abscóndit pecúniam dómini sui. Post multum vero témporis venit dóminus servórum illórum, et pósuit ratiónem cum eis. Et accédens qui quinque talénta accéperat, óbtulit ália quinque talénta, dicens: “Dómine, quinque talénta tradidísti mihi, ecce ália quinque superlucrátus sum.” Ait illi dóminus eius: “Euge, bone serve et fidélis, quia super pauca fuísti fidélis, super multa te constítuam: intra in gáudium dómini tui.” Accéssit autem et qui duo talénta accéperat, et ait: “Dómine, duo talénta tradidísti mihi, ecce ália duo lucrátus sum.” Ait illi dóminus eius: “Euge, serve bone et fidélis, quia super pauca fuísti fidélis, super multa te constítuam: intra in gáudium dómini tui.”

Offertorium

Véritas mea et misericórdia mea cum ipso: et in nómine meo exaltábitur cornu eius.

Secreta

(MNStr:) Beáti Emeríci confessóris tui orátio tibi, Dómine, múnera nostra comméndet, ut ipso interveniénte hæc sacraménta, nobis salútem cónferant et munímen. Per Dóminum nostrum...

(Nyomtatott Missale, ugyanaz, mint a nov. 5-i főünnepen:) Oblátio, quam tibi offérimus, Dómine, nos purget ab omni crímine, quátenus et per eius intercessiónem sancti Emeríci, confessóris tui, cuius sacram recólimus festivitátem, sumámus pátriæ cæléstis hereditátem. Per Dóminum nostrum...

Communio

Beátus servus, quem, cum vénerit Dóminus, invénerit vigilántem: amen dico vobis, super ómnia bona sua constítuet eum.

Complenda (Postcommunio)

(MNStr:) Satiáti, Dómine, grátiæ tuæ munéribus, quǽsumus, ut Beátus Emerícus conféssor tuus sua nos semper intercessióne múniat, in cuius commemoratiónem hæc sancta tibi libávimus sacraménta. Per Dóminum nostrum...

(Nyomtatott Missale, ugyanaz, mint a nov. 5-i főünnepen:) Plebem tuam, Dómine, a cunctis adversitátibus prótege, et beáto Emeríco, confessóre tuo intercedénte, et præséntis vitæ opportunitátem, et futúræ sentiámus sempiternitátem. Per Dóminum nostrum...

Nincsenek megjegyzések: