hétfő, december 24, 2012


Szeretteim!

Régen "böködi tenyerem" ez az "éjféli mise" kifejezés, illetve az ezzel kapcsolatos halmozott félreértések a világi és egyházi közéletben. Egyszer s mindenkorra mindenki vegye tudomásul, hogy a karácsony éjjeli mise NEM ÉJFÉLI mise!!! (Mellesleg, ez áll a húsvéti föltámadási szertartásra is, de az egy másik poszt témája lesz.) Tudjuk, hogy a liturgikus évben kevés (konkrétan) két olyan nap van, amikor a a papok egy napon három misét ünnepelhetnek. Ilyen a halottak napja (november 2, amely viszonylag késői fejlemény a liturgiatörténetben), illetve a karácsony. Ez az ősi, jeruzsálemi egyházi gyakorlatra visszavezethető hagyomány azonban egyetlen szót sem ejt éjféli miséről.

Az egyértelmű és cáfolhatatlan hagyomány szerint ez a "missa in nocte", "missa in media nocte" vagy "missa in gallicantu" (éjjeli mise, éjközi mise vagy kakasszóra ünnepelt szentmise) nevet viseli. Ez azt jelenti, hogy nem a mai modern értelemben vett,  mechanikus órákhoz igazított éjfélkor kell a "születés" miséjét ünnepelni, hanem az éjszaka közepén, vagy kakasszóra, azaz (a téli sötétséget és időszámítást figyelembe véve) a téli napforduló tájára eső legsötétebb éjszaka közepén, nagyjából kb. 9-10 órakor.

Csak remélni tudom, hogy ennek az információnak birtokában papjaink nem kínozzák tovább híveiket a lehetetlenül kései mise-időpontokkal, és a közvélemény is leszokik az "éjféli mise" mafla és rosszul tájékozott retorikájáról.

Áldott Karácsonyt!

6 megjegyzés:

Parsifal írta...

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

A kérdésem az lenne Alácsi tisztelendőhöz, hogy a középkori esztergomi hagyomány szerint a zsolozsmába hogyan illeszkedett a három karácsonyi szentmise?

Azt tudom, hogy a 'Te Deum' után volt az első szentmise, és tulajdonképpen a Laudes a szentmisébe volt beépítve részben, részben pedig elmaradtak egyes elemei.

A második mise és a harmadik mise hol volt?

Sejtésem szerint (tisztán logikai alapon) a második a prima után volt, a harmadik pedig a tertia után.

Köszönöm szíves válaszát előre is!

monsignor írta...

Nem vagyok az esztergomi rítus szakértője, amit erről a kérdésről tudok, azt Dobszay tanár úrtól (R.I.P.) merítem (illetve át lehet nézni a kritikai kiadásban már megjelent Egri és Esztergomi Ordináriuskönyvet). A matutínum utolsó responzóriuma után recitálták egy- vagy több szólamban Krisztus nemzetségtábláját (genealógia). Ezután jött a Te Deum, majd az éjjeli mise (in galli cantu), melynek végén (a postcommunio előtt) elénekelték a laudest (5 zsoltár és Benedictus).

Ha igaz, a tridenti szokással ellentétben a prímát nem a hajnali mise (in aurora) előtt, hanem az után énekelték. A nagymise (summa missa, in die) nem a tertia után következett azonnal (mint Rómában), hanem a nona után - legalábbis az elérhető Ordináriuskönyvek ezt sugallják.

Egyébként a karácsonynak természetesen nyolcada van: minden nap Gloria, Credo és Sequentia (Prosa) az evangélium előtt (Grates nunc omnes). A tridenti szokással szemben, más katedrális liturgiákkal közösen, mindhárom karácsonyi misében van egy izajási prófécia a szentlecke előtt.

Nagyjából ennyi. A téma szakértője viszont nem én vagyok, hanem a CLSMA dékánja, Földváry Miklós István. Ő az ilyen jellegű információk romlatlan és kifogyhatatlan forrása...

Parsifal írta...

Köszönöm szíves válaszát!

Földváry Miklós István megerősítette leírását.

egy nemzetőr írta...

9-10 óra? Nem inkább 21-22 óra???

Unknown írta...

Érdekelne, hogyan alakult ki az éjféli kezdés szokása és mikor. A matutinum hossza alapján nekem kifejezetten életszerűnek tűnik. Nem értem viszont a galli cantu kifejezést, ami ráadásul liturgikus. Szokott a kakas olyankor kukorékolni?

Unknown írta...

Érdekelne, hogyan alakult ki az éjféli kezdés szokása és mikor. A matutinum hossza alapján nekem kifejezetten életszerűnek tűnik. Nem értem viszont a galli cantu kifejezést, ami ráadásul liturgikus. Szokott a kakas olyankor kukorékolni?