A liturgikus évet hagyományosan lezáró Pünkösd utáni XXIV. vasárnap evangéliuma Krisztus olajfák-hegyi beszédének próféciája a világ végére vonatkozóan. Itt az Isteni Mester utal Dániel jövendölésére arról, hogy a templom szentélyében, a szent hegyen meglátjuk a pusztulás utálatosságát, vagy másként: a vészt hozó undokságot. Ennek a kifejezésnek eredete a héber sikkus somem, a görög bdelügma erémószeósz, vagy a latin abominatio desolationis. A szentírásmagyarázók a mai napig tanakodnak azon, hogy ez alatt mit kell érteni (lásd a Magyar Katolikus Lexikon szócikkét). Én az alábbi fényképeket elnézegetve, azt hiszem, rájöttem a megoldásra.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésEt quod non faciunt iconoclastes, faciunt ecclesiastes
VálaszTörlésaz utolsó előtti kép lutheránus templomnak tűnik ( már csak a versus "apsidem" miatt is)
VálaszTörlés