Az adventi idő lehetőség arra, hogy az ember elmélyítse imaéletét, személyes istenkapcsolatát. Az Anyaszentegyház szándéka szerint
(ad mentem Ecclesiae), amint az kiolvasható a liturgiából, ennek egyik fontos része, összetevője a személyes (külön-) és végítéletre való, lehetőleg mindennapos fölkészülés (Esztelen! Még ez éjjel számon kérik
tőled lelkedet! - Lk 12,20). Ebben segítségünkre lehet a következő rövid fohász, mellyel egyrészt minden reggel fölindíthatjuk magunkban a jó szándékot, másrészt egész napra "anyagot" szolgáltathatunk az elmélkedésre.
Memento, tuum esse hodie:
Deum glorificare,
Iesum imitari,
beatissimam Virginem et Sanctos venerari,
Angelos invocare,
animam salvare,
corpus mortificare,
virtutes a Deo exorare,
peccata expiare,
paradisum comparare,
infernum evitare,
aeternitatem considerare,
tempus bene applicare,
proximum aedificare,
mundum formidare,
daemones impugnare,
passiones frenare,
mortem semper exspectare,
ad iudicium te praeparare.
Emlékezz, ó, keresztény lélek,
hogy a mai napon kötelességed:
Istent dicsőíteni,
Krisztust utánozni,
a Szentséges Szüzet és a szenteket tisztelni,
az angyalokat segítségül hívni,
a lelket megmenteni,
a testet megalázni,
Istentől erőt kérni,
a bűnökért engesztelni,
a mennyországot megszerezni,
a poklot elkerülni,
az örökkévalóságról elmélkedni,
az időt jól kihasználni,
a felebarátnak jó példát mutatni,
a világot megvetni,
a gonoszlelkekkel megküzdeni,
a szenvedélyeket megfékezni,
a halálra mindig készen állni,
és az ítéletre fölkészülni.
(Forrás: "Medulla Pietatis Christianae sive Libellus Precum pro Adolescentibus Litterarum Studiosis", Joseph Schneider S.J., Köln, 1876)
